A gyrocopter egy forgószárnyas repülőgép
A gyrocopter a mérete és szerkezeti egyszerűsége ellenére az egyik legstabilabb légijármű. 25-30 csomós szélben is még kényelmesen repül, és rendkívül ellenálló a turbulenciára. Bár a szembe szél jelentősen lecsökkenti a föld feletti utazó sebességet 120km /órát. Élvezetes a repülés akkor is vele, ha a termikeket turbulenciát gyomor próbáló a merevszárnyú kisgépen kiülni.


A giroszkópos stabilitás (lásd búgócsiga, segway és műhorizont), vagyis a gyorsan forgó rotor igyekszik megtartani forgási síkját, nehéz abból hirtelen kitéríteni.
A rotorlapátok azon része, ami a felhajtóerő nagy részét termeli, közel 600 km/h-ás kerületi sebességgel halad, így egy 60 km/h-s széllökés is csupán 10 %-a ennek.
Így repül a Gyrocopter
A gyro sebessége a tolólégcsavarral szabályozható, az irányítás a rotor döntésével, illetve a légcsavar légáramát terelő oldalkormánnyal zajlik. A botkormány a rotor állásszögét szabályozza, az oldalkormányt pedállal lehet kezelni, és persze van egy gázkar a motor teljesítményének változtatásához. A pedállal lehet kormányozni a földön, guruláskor az első kereket is.
A le és felszálló távolság viszonylag rövid. Ez abból adódik, hogy nem merev a szárny, ezért a gépen keletkező felhajtóerő nincs olyan szorosan a haladási sebességhez kötve.
A gyro-k 40-70 méteren szállnak fel, 5-20 m-es úton képesek leszállni, és kényelmesen manővereznek a 30-50 km/h-ás tartományban is. Az átesés nem értelmezett jelenség számukra, mint a merevszárnyú gépeknél.
A legtöbb megfigyelés jellegű helikopteres feladatot is el tudják látni a gyro-k, mindeközben üzemeltetési költségüket a helikopterek 30%-ra becsülik. Az M24 típusba épített turbó Rotax 914-es átlagos fogyasztása 15-18 liter óránként.